Városi rész – Hagyományok és lehetőségek városa

A lendvai vár

A jelenlegi vár formájában a középkori vár utódja, amely épp ezen a helyen állt. Az első várat a XII. században építették, erről a vár kápolnájában található freskók tanúskodnak. A várról szóló első említés 1192-höz fűződik, egy ajándéklevélben említik. Az évek során a vár formája többször is változott, elsősorban a Bánffy család uralkodása idején. Abban az időben ezen a tájon a törökök pusztítottak, de a lendvai várat sosem sikerült bevenniük. A törökök támadásai során jelentősen megrongálódott a vár, ezért utolsó tulajdonosa, az Esterházy nemesi család, 1712-ben alaposan felújítatta. I. Lipót császár iránt tanúsított hálából a vár az L alakot kapta. A XIX. században élte meg a vár az utolsó nagyobb változást, ekkor ismét felújították. Helyiségeiben jelenleg az 1973-ban alapított Lendvai Galéria és Múzeum székhelye található.

A Szent Katalin-plébániatemplom

Az Esterházy nemesi család egyik tagja építtette a jelenlegi templomot 1749 és 1751 között.  A fő oltárt Alexandriai Szent Katalin, a templom pártfogójának képe díszíti. A festmény Felix Barazutti olasz festő alkotása. A templom barokk jellegét a négy mellékoltár emeli ki. A presbitérium alatt a kripta kapott helyet, ahol az Esterházy család néhány tagját helyezték örök nyugalomra. A templomban egy arany kelyhet is őriznek, amely Bánffy Kristóf várúr adománya az 1608-as évből. A lendvai plébánia 1777-ig szervezettségileg a zágrábi főpüspökséghez tartozott, a későbbiek során pedig a szombathelyi püspökséghez. Az I. világháború után a maribori, illetve a lavantini püspökséghez tartozott, jelenleg pedig a muraszombati püspökség hatáskörébe tartozik.

A zsinagóga és a zsidó temető

Schacherl Mózes rabbi szolgálatának ideje alatt kezdték építeni a még ma is létező zsinagógát, amely a maribori mellett az egyedüli zsinagóga Szlovéniában. Az egy emeletes, monolit épület alapja majdnem négyzet alakú, négycsatornás tető fedi, homlokzatán falkiugrás és öblös koszorú található. Szakrális objektumként 1944-ig használták, aztán a zsidók száműzése után a vallási szertartások abbamaradtak. Az eredeti bútorzatból csak az óra maradt meg. Az évtizedes degradáció után a XX. század kilencvenes éveiben felújították, és jelenleg kiállítóhelységként szolgál. 2013-ban holokauszt múzeummá nyilvánították. A zsidó temető Hosszúfaluban található. A temető három részre osztott, benne 128 feliratos sírkő látható. Mind a temető, mind a zsinagóga műemlékvédelem alatt áll.

Városháza

Az Alsólendvai Takarékpénztár 1891-ben megvásárolta a Korona Szállodát, amely Esterházy herceg birtokának részét képezte és a város központjában a vendéglátóipari tevékenységet látta el. Az épületet felújították és így eleget tett a korszerű idők követelményének. A vendégek fogadására 12 szobát rendeztek be. Emellett még jégverme, tekepályája, kávézója, étterme, táncterme és 40 lovat befogadó istállója is volt. 2006-tól az épület városházaként működik, ekkor újítatta fel Lendva Község. Az épület előcsarnokában Kultsár György protestáns prédikátor szobra található, amely az évszázadokon keresztül mélyülő és szilárduló könyv és az együttélés határtalan erejét jelképezi. A mű Irena Brunec alkotása.

Evangélikus templom

1931 és 1934 között épült az evangélikus templom az alsólendvai Josip Ascherl mester vezetése alatt. Az épület tervezője Kelemen Antal volt, aki munkája során a klasszicista elemeket alkalmazta. A lendvai evangélikus templom a magyarországi Csornán található evangélikus templom ikertestvére. Belső berendezése és a szószék fából van, az oltárkép pedig Pandur Ludvik (Lajcsi) lendvai festőművész alkotása. Manapság a kétnyelvű, magyar-szlovén lendvai gyülekezetnek 110 tagja van. A hívők Lendváról, néhányan a szomszédos Horvátország határ menti falvaiból, valamint a következő településekről valók: Völgyifalu, Csente, Hármasmalom, Petesháza, Alsólakos, Felsőlakos, Dobronak, Kapca, Zsitkóc, Göntérháza, Hosszúfalu, Gyertyános és Radamos. 

Bánffy Központ

1887-ben, amikor családjával Alsólendvára költözött, Dr. Wollák Adolf, neves zsidó ügyvéd vásárolta meg a házat. A XVIII. század második felében az udvari épületben működött az első zsidó imaház, amely valójában a zsinagóga elődjének számít. Manapság a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alatt működő Bánffy Központ található itt. A Bánffy Központ a magyar kultúra nagyon jelentős „forrását” képezi, amelyet mind a hazaiak, mind a turisták szívesen látogatnak. A központ az ismert alsólendvai arisztokrata családról kapta a nevét, amely Magyarországon a XVII. század egyik jelentősebb családja volt, valamint a kultúra nélkülözhetetlen ösztönzője és mecénása.

Lendvai színház- és hangversenyterem

A felséges lendvai színház- és hangversenyterem terveit a neves magyarországi építészmérnök, Makovecz Imre készítette, akit a világban az organikus architektúra pártfogójaként ismernek. Az építéshez természetes anyagokat választott, az épület részleteibe és struktúrájába pedig a helység történelmi és a mitológia elemeit építette bele. 2004-ben készült el az 1400 m2 területen fekvő terem, melynek belső használati tere 2400 m2. Az alsó szintet és a galériát Király Ferenc hazai képzőművész alkotásai díszítik. Az épület előcsarnoka nagyon kellemes hangulatú hely a társalgásra, a vendéglátásra, a fogadásokra, kiállítások megnyitásra és más ünnepi alkalmakra. A 444 férőhelyes terem, nagy színpaddal és szakmai felszereléssel, alkalmas mindennemű színházi, zenei, táncművészeti előadásokra, de alkalmas kongresszusok és egyéb, hozzá hasonló rendezvények megtartására is.

A polgárosodás, a nyomdászat és az ernyőgyártás múzeuma

A 20. század kezdetén épített polgári ház, a Muravidék egyik legimpozánsabb neobarokk stílusú épülete. Tagolt és erőteljes homlokzatát a még megőrzött, barokk stílusú tetőzeti torony díszíti. Megmaradtak még a szépen formált stukkódíszítések is. Az épületben 2007-től a polgárosodás, a nyomdászat és az ernyőgyártás múzeuma működik. A múzeum első helyiségében Lendva város polgárosodása van bemutatva. A lendvai gyógyszerészek kellékeinek hagyatékát – a XIX. századi patika berendezést is megtekintheti a látogató. A város büszkesége a Hungária Hazai Ernyőgyár Rt., amely minden bizonnyal az Osztrák-Magyar Monarchia első ernyőgyára volt. A múzeum másik részében a régi nyomdai gépek, kellékek, valamint az Alsólendván nyomtatott okmányok, újságok vannak kiállítva. Szlovénia jelenlegi területét nézve, itt nyomtatták ki az első három könyvet. Mindhármat Kultsár György magyar prédikátor írta. 

Könyvtár

Laubhaimer Oszkár közjegyző villája 1906-ban, ismeretlen budapesti építész tervei alapján épült. Az épület a városi építészet neobarokk stílusának egyedi kulturális emlékműve. Külsejét négy sarokoszlop és a barokk kartusok jellemzik, belsejében pedig gazdagon stukkódíszek és szecessziós, színes vitrázsok vannak. Valószínűleg Róth Miksa iskolájából származnak. Itt lelt otthonra a városi könyvtár. Miško Kranjec születésének 100. évfordulójakor a könyvtár udvarán az író bronzszobrát, Tršar szobrász alkotását állították fel.