Magyar Janez, Lendva Község polgármestere fogadta Zágorec-Csuka Judit helybeli költőt, írót, műfordítót, lektort és kutatót, a könyvtártudományok doktorát, aki ebből az alkalomból személyesen adta át A Zrínyi-kultusz napjainkban – a magyar, horvát és szlovén határsávban című tanulmánykötetét.
A polgármester őszintén megköszönte a szerzőnek, a muravidéki magyarság kultúrájának támogatására, fejlesztésére és ápolására vonatkozó törekvését, akit idén Magyarországon az Egyetemes Kultúra Lovagja címmel tüntettek ki, a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért tett igyekezetéért a külhonban. Zágorec - Csuka Judit, legújabb tanulmánykötetének megjelentetését a Zríny-kultusz ápolásáról, Lendva Község is támogatta. A kiadvánnyal a szerző a 400 évvel ezelőtt született Zrínyi Miklós, a költő emléke előtt tiszteleg.
A Zrínyi-dinasztiáról
A Zrínyi nemesi család rendkívül befolyásos volt az elmúlt évszázadokban azokon a területeken, amelyet birtokolt. Erről megannyi emlékhely, fesztivál, tanácskozás, megemlékezés és megnevezés tanúskodik, amelyek a nemesi családról kapták a nevüket, mind Horvátországban, mind Magyarországon, mind pedig Szlovéniában. A családon belül hadvezérek, államférfiak, költők voltak, akik fontos közéleti szereplők horvátországi és magyar területeken, amelyekhez az akkori Alsó- Lendva is tartozott. A család jelentőségét és befolyását több tanulmány taglalja. A helybeli szerzők között szerepel dr. Zágorec-Csuka Judit is, aki egyetemista éveitől fogva érdeklődéssel kíséri ezt a témakört. Idén jelentette meg A Zrínyi-kultusz napjainkban – a magyar, horvát és szlovén határsávban című tanulmánykötetét.
A Zrínyi-család tagjai befolyásos magyar-horvát nemesek voltak, akik a 16. sz-ban felosztották maguk között a Muraköz területeit is. IV. Miklós Magyarország déli területeinek hadvezére lett. Szigetvárnál feltartóztatta a törököket, és megfékezte azok Bécs felé nyomulását. Hősi halálával világhírre tett szert. A család szerepe és befolyása a horvát történelemben tovább fokozódott, és a 17. sz-ban jutott el a csúcsra VII. Miklóssal és IV. Péterrel. Az utóbbi a bécsi udvar ellen tervezett sikertelen összeesküvés következtében Habsburg kézre került, halálra ítélték és kivégezték. A Zrínyieket megfosztották birtokaiktól, és a Habsburg-ház arról is gondoskodott, hogy mindkét férfi utód is hamarosan meghaljon.
Zrínyi Miklós államférfi, a magyar irodalom egyik első epikus költeményének a szerzője. 1647-ben Horvátország alkirálya lett. A legjobb irodalmi alkotása, amelyik egyben a magyar irodalom legjelentősebb műve is, a Szigeti veszedelem, megörökítve Sziget várának hősies védelmét, amelyik ellen II. Szulejmán szultán indított hadjáratot 1566-ban.
