Glavna ulica 20
9220 Lendava/Lendva
Ma, április 26-án múlt 77 éve annak, hogy megkezdték a muravidéki zsidóság deportálását. Annak a közösségnek a tagjait, akik szociális, gazdasági és kulturális vonatkozásban is meghatározták Lendva arculatát. A Hosszúfaluban lévő izraelita temetőben Magyar Janez, Lendva Község polgármestere, dr. Czikó Anita, a Lendvai Magyar Főkonzulátus konzula, Bači Zsuzsanna, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség alelnöke, Robert Doler, a Lendvai Közigazgatási Egység elöljárójának helyettese és Vida Törnar Judit, Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közössége Tanácsának elnöke koszorúztak az áldozatok emlékművénél.
Emlékezünk
A zsidó közösség rendkívüli szellemi, társadalmi, intellektuális és emberi mivoltának nyomai vidékünkön, sok évvel a szinte teljes megsemmisítését követően, továbbra is arra kötelez bennünket, hogy tisztelettel és hálával, a második világháborúban történtek, az emberek egymás ellen elkövetett szörnyűségek miatt is – EMLÉKEZZÜNK!
Többnyire általánosítva és leegyszerűsítve beszélünk arról a közösségről, amelyiket az emberiség története során nem kíméltek. Üldözték, gettóba zárták, megvetették őket, ugyanakkor a karizma, a kiválasztottság, a befolyásosság aurája övezte őket. A zsidóság, viszonylag alacsony létszáma ellenére nagyon sokat adott az emberiségnek, és ez egyaránt vonatkozik a Szlovéniában, a Muravidéken és a Lendván élőkre is. Ezért őrizzük, emlékezünk és fejet hajtunk azon értékek előtt, amelyekkel hozzájárultak városunk képének és identitásának alakításához. Továbbá nem feledhetjük az emberiség történelmének azokat a sötét időszakait sem, amelyeket felkiáltó- és kérdőjelekkel kell illetni, azért, hogy sohasem ismétlődhessenek meg, és hogy mindig újból figyelmeztessenek bennünket. Ma is, ebből az alkalomból.
Az egyik legnagyobb zsidó közösség a 18. sz végén kezdett kialakulni a Muravidéken. A többnyire földműveléssel foglalkozó térségben a zsidóság különböző iparágakat honosított meg, életre keltette a kereskedelmet, tőkét hozott magával, nyomdát működtetett, bankot, szállodát nyitott. Nagy hangsúlyt fektettek a képzésre, ezért körükben sok volt a jogász, orvos. A szerencsés és boldog időszak, amelyik 1867 és 1914 között volt, a városunk számára is meghozta a fejlődést, amelyikhez jelentősen hozzájárultak a zsidó eredetű polgárok is. A második világháború tragikus eseményeinek sorában bekövetkezett a gyűjtőnév alatt ismert: „zsidóság kérdésének végső megoldása”. Az európai zsidóság megsemmisítésének a folyamata a Muravidéken sajnálatosan hatékonyan és katasztrofálisan megvalósult. A zsidóság 85%-át megölték a második világháborúban, a túlélők pedig azt követően szinte valamennyien elhagyták a vidéket. Mindössze csak az emlékek árnyai és a kötelezettségünk maradt meg irántuk, hogy mind az örökségüket, mind pedig az ellenük elkövetett kegyetlenségek emlékét megőrizzük az utókor számára. Ennek teszünk eleget a koszorúk elhelyezésével Hosszúfaluban, az izraelita temetőben az idén is, csatlakozásunkkal.