32. Jožef Stefan Napok keretében a Jožef Stefan Intézet kiosztotta a hagyományos Jožef Stefan Aranyérem-díjakat, amelyeket a természettudományok, a matematika, a mérnöki tudományok, az orvostudomány és a biotechnológia területén az elmúlt három év legkiválóbb doktori disszertációinak ítéltek oda. A díjazottak között van a csentei dr. Aleks Smolkovič is.
A legkiválóbb doktori értekezésért járó aranyjelvény átvétele alkalmából dr. Aleks Smolkkovičnak Janez Magyar, Lendva Község polgármestere is gratulált: „Munkája, elkötelezettsége és innovatív megközelítései inspirálóak, és büszkék vagyunk arra, hogy ilyen kiváló polgáraink vannak, akik munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a tudomány fejlődéséhez és a minket körülvevő világ megértéséhez. Díjnyertes doktori disszertációja rendkívül fontos és nagy horderejű, és tükrözi a fizika összetett kérdéseinek feltárása iránti szenvedélyes elkötelezettségét. Nagyra értékeljük eredményeit, és várakozással tekintünk a további innovációk és hozzájárulások elé, amelyeket a jövőben biztosan megvalósít. Sok sikert kívánok további munkájához, és bízom benne, hogy továbbra is inspirálni fog az elért eredményeivel.”
Aleks Smolkovič, a ljubljanai Matematikai és Fizikai Kar és a Jožef Stefan Intézet munkatársa a díjat „Az ízlés szerkezetének felfedezése új fizikai modellekben, pontos megfigyelési adatokkal” című doktori értekezéséért nyerte el. Arra volt kíváncsi, hogy az elektron instabil rokonai, a müon és a tauon miért rendelkeznek az elektronnal szinte azonos tulajdonságokkal, ugyanakkor miért érzik teljesen másképp a Higgs-bozont. A nyitott kérdések is lenyűgözték: miért csak elektronokból, protonokból és neutronokból áll az Univerzum, de antirészecskéikből nem, és milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a sötét anyag részecskéi, amelyek az Univerzum tömegének negyedét teszik ki. Számos olyan módszert javasolt, amelyek innovatív módon kezelik ezeket a nyitott problémákat, beleértve a fejlett gépi tanulási módszereket, amelyek jelenleg a kísérleti fizika középpontjában állnak. Kutatási eredményei – a sötét anyag portáloktól kezdve az új fizika szerkezetéig a közeljövőben segíthetnek az Univerzum jobb megértésében – áll az intézet közleményében.
