A művészi kreativitás megjelenési formái rendkívül sokszínűek, a zenétől és irodalmi alkotásoktól kezdődően a képzőművészetig, a formatervezésig, a divatig, a színházig, az építészetig, a táncig, a filmig, a fotózásig és a digitális művészeti alkotásokig. Sokan hivatásos szinten, de még többen műkedvelőként űzik ezt a tevékenységet. De nem csak az alkotók, hanem mindazok is, akik ezt a művészetet tisztelik, elfogadják, hasznosítják, élvezetüket lelik benne.
A művészet világnapját 2012-től tartjuk, ugyanis az International Association of Art és az UNESCO Leonardo da Vinci születésnapját tartotta kellően méltónak, hogy elismerje mindazok munkáját, akik szenvedélyesen – esetenként bátorsággal tele – éltetik a művészeteket és a hozzájuk kapcsolódó kulturális tevékenység minden formáját. Leonardo da Vinci hihetetlenül tehetséges alkotó volt, általa jött létre a reneszánsz ember szintagmája: művész, látnok és szabadgondolkodású volt, így ő lett a béke, a tolerancia, a testvériség és a szabad megnyilvánulás jelképe.
Noha a művészet egyidős az emberi civilizációval, különböző időszakokban különböző formában, jelleggel, elérhetőséggel és jelentőséggel bírt. Az utóbbi két évszázadban azonban széleskörűen érvényesült. André Malraux francia író gondolatait idézve: a művészet nem a környezet dísze, hanem az emberiség egyik kulcsfontosságú bástyája.
