Lendva Község Magyar Önkormányzati Nemzeti Közössége más közintézetekkel és intézményekkel együttműködve évek óta megrendezi a Zala György emlékére című rendezvénysorozatot. Múlt szombaton Janez Magyar, Lendva község polgármestere is tisztelgett a világhírű szobrászművész előtt, aki 1858-ban született az akkori Alsólendván, és koszorút helyezett el a művész mellszobránál.
Lendvai Község Magyar Önkormányzati Nemzeti Közössége 2008 óta különböző rendezvényekkel ápolja és őrzi az alsólendvai születésű György emlékét. Születésének évfordulójáról az idén is számos rendezvénnyel és előadással emlékeztek. A hagyományos rendezvények közé tartozik a koszorúk elhelyezése Zala György mellszobránál a nevét viselő téren, valamint az ünnepélyes megemlékezés. A Lendvai Színház- és Hangversenyterem aulájában megnyílt hagyományos képzőművészeti kiállításon idén a Lendva térségében működő kétnyelvű általános iskolák tanulói vettek részt. Ebből az alkalomból átadták a legjobb alkotásokért járó díjakat. A művészeknek és a nyerteseknek Janez Magyar polgármester is gratulált.
Zala György 1858. április 16-án született Mayer György néven egy alsólendvai polgári családban. A Mayer család a 18. században Bajorországból vándorolt be erre a vidékre. Édesapjának Pápán (Magyarország) volt porcelángyára. A fiatal György hamarosan elveszítette szüleit. A család Lendván töltött éveiről keveset tudunk. A középiskolát Budapesten végezte, majd beiratkozott a Műszaki Karra, ahonnan hamarosan átkerült a Mintarajziskolába. Festő szeretett volna lenni, de Huszár Adolf a szobrászat felé csábította. A századforduló egyik leghíresebb, legszorgalmasabb és legelkötelezettebb szobrásza lett, aki szobraiban a magyar történelem számos hősies, ugyanakkor tragikus pillanatát és személyiségét testesítette meg. Stróbl Alajos és Fadrusz János szobrászokkal együtt a magyar szobrászatot európai szintre emelte. Hosszú és sikeres művészi pályafutása során Ferenc József császár és felesége, Erzsébet is pózolt neki. Az akadémia professzora volt, barátságot kötött az akkori monarchia művészeti, politikai és társadalmi elitjével, de visszafogott úriember maradt, akinek magánéletéről keveset tudunk. Leghíresebb műve kétségtelenül a budapesti Hősök terén álló Millenniumi emlékmű. 1937. július 31-én halt meg, a budapesti Kerepesi temetőben nyugszik.
